Egy portré, egy elfeledett cégtábla, képpé rögzült sorsok és az arany nyúl

21
jan
2019

Három helyszín, három fotóművész, három író. A B24 galéria három kiállítóterében eltérő látásmódokkal találkozhatunk: külön-külön engednek betekintést azokba a Debrecen olvasatokba, amelyeket a fotósok saját művészetükön átszűrve hívtak elő.


Áfra János tárlatvezetése (fotók: Hutanu Emil, b24 galéria)

Ezek jellemzően nem a város emblematikus helyei – ellentétben mondjuk egy turisztikai célból készített képpel –, hanem olyan kiragadott momentumok, amelyeknek csupán részletét adják, vagy hangulatát árnyalják a jól ismert terek, karakterisztikus épületek.

Egy portré, egy elfeledett cégtábla, képpé rögzült sorsok, és az arany nyúl. Ezek elegye adja a konceptuális képek tárlatát, amelyet egy-egy tárca tesz még érzékletesebbé.

Bach Máté jellemzően szociografikus fotókat készít. Képei és azok térbeli elhelyezése (csak felcsíptették őket, nem kasírozták) a spontaneitást igyekszik hangsúlyozni. Fontos szerepet játszik nála a kontraszt, a karakterek, mozdulat és kimerevített pózok: ezek a fotó beállított jellegét kérdőjelezik meg. Balogh Ádám Éjjeli körjárat című írása még inkább behúz minket ebbe a világba.

Bartha Máté dokumentumfilmes látásmódjával közelít a városhoz. Nem az elkapott pillanatok és a mozgás vállnak fontossá, hanem a település alternatív arculatát adó csoportok, emberek, elfeledett és megtalált képek (reklámok, feliratok, cégtáblák) – ezekből alkot új textúrát. Képeire a megteremtettség jellemző, amelyeken megjelenik az etnikai keveredés (ugyanis a város mindenkié, a tősgyökeres debrecenieké és a fiatal külföldieké egyaránt), fiatal csoportok ugyanúgy, mint az egyszerű, vicces megfigyelések. Zilahi Anna Ollója adja a képkivágást.

 

Tölli Szofia (dehir.hu)

Eredeti cikk: https://www.dehir.hu/kultura/ilyennek-latjak-debrecent-ahol-meg-a-nyulat-is-megtalaltak/2019/01/19/?fbclid=IwAR04_d_kVI8J5-pkBWXL3dSXma1nEi1eRv5lrXTroQf2C4_MMrjVjW2lN7w