Béres Zsuzsa megnyitó szövege az Új hullám 2. kiállításon

10
dec
2019

2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára a b24 Galéria Új hullám elnevezésű kiállítássorozatát, amelynek most a második szériája érkezett meg Debrecenbe. A galéria nem titkolt szándéka, hogy már tanulmányaik során hatékonyan segítse a fiatal, pályakezdő művészeket.

Tizenkilenc fiatal művész képeit, installációt láthatjuk itt ma és még néhány héten keresztül, akik debreceni kötődésűek, innen indultak el saját művészi kifejezésmódjuk megismerésére. Rendkívül sokszínű művészi nyelvet vonultat fel a kiállítás, összehasonlíthatatlanul más és egyedi minden kiállított mű, mégis egy közös pont van az alkotók között, a kulturális tér, amiben nevelkedtek. Talán éppen ezért nem véletlen, hogy kivétel nélkül mindenki merész és bátor, ha az alkotásról van szó, hiszen egy közösen hozott anyagból dolgoznak. Markáns jellemvonások fedezhetők fel a különböző alkotói stílusokban, és felfigyelhetünk a kiállítótér színességére, az extrém anyaghasználatokra is.

Egy generáció stílusformálódását követhetjük nyomon, ha végigjárjuk a kiállítóteret, hiszen saját ötleteiket egyéni vizuális nyelvezettel mutatják most be. Amellett, hogy a fiatalok lehetőséget kaptak hazatérni városukba megmutatni alkotásaikat, ők maguk is lehetőséget adnak a még középiskolai pályatársaiknak arra, hogy megismerhessék, milyen oktatás zajlik a művészeti egyetemeken.

Miért ilyen fontos a közös alap, a debreceni kötődés?

A kultúrának mindig meghatározó szerepe van a helyi társadalom formálásában, a mai debreceni kulturális élet, illetve a művészek beágyazottsága pedig nagyban függ az intézményi rendszerektől és keretektől. Habár büszkék lehetünk arra, hogy ilyen sok tehetséges debreceni fiatal kerül be az ország különböző művészeti egyetemeire, sikereket érnek el, nagy hiányossága a városnak, hogy nem tud felsőoktatási keretet biztosítani a művészeti szakok iránt érdeklődőknek, így a város kénytelen elengedni a fiatal művészeit, képzőművészeit. Ezért is fontos ez a kiállítás, hogy a b24 Galéria szívügyének tekinti a helyi fiatalok visszahívását,- várását, és teret ad, lehetőséget nyújt nekik arra, hogy visszatérjenek a gyökereikhez, megmutathassák hova jutottak el az itt megépített alapokkal.

Debrecen a keleti régió központjaként, illetve sajátos identitása révén egy olyan helyi kultúrát és művészi elitet alakít ki, amely a város és a környező települések életére is jelentős hatással van. A helyi kulturális élet alakulásának sajátossága, hogy a kultúrába újonnan belépők – a fiatal művészek – is a művészi elit részét képezhetik. Minden lokális térben, így Debrecenben is kérdés azonban, mennyire tudnak teret és helyet biztosítani az újabb generációknak.

Debrecen kulturális életében kiemelt jelentősége van az alulról szerveződő kulturális csoportoknak és szervezeteknek. Ennek egyik oka, hogy a város és az itteni programok számos fiatalt tudnak megszólítani. Nem meglepő így tehát az sem, hogy egy olyan emberléptékű, befogadó és barátságos közeg, mint például a Medgyessy Ferenc Gimnázium és a Kós Károly Szakgimnázium meg tudja szólítani, össze tudja fogni, és segíteni tudja pályájuk során a fiatalokat.

Amellett, hogy Debrecenben minden művészeti ágban vannak kiemelkedő alkotók és jelentős intézményvezetők, bizonyos művészeti ágak alulról szerveződően építik ki saját kulturális közegüket és közösségüket. A debreceni kulturális elitnek tehát van egy olyan holdudvara, amely elsősorban alulról szerveződő csoportokon keresztül érvényesül. Ezek a szerveződések keretek nélkül nem működhet(né)nek megfelelően, így helyi szinten fontos feladat minden művész és döntéshozó részéről, hogy támogatást nyújtson, befogadó közeget biztosítson.

A városban számos példát láthatunk arra, hogy az alulról szerveződő művészeti kezdeményezéseket felkarolják, az egyetem és a városi intézmények között több kooperációra is találhatunk példát. A város sajátos kulturális képének kialakításában ezek a szerveződések fontos szerepet töltenek be, hiszen a kulturális elittagokkal együttműködve számos kulturális program megvalósításában vesznek részt, illetve a legkiemelkedőbb felkarolt fiatalok jelentik a művészi, kulturális utánpótlást. Fontos tehát, hogy a debreceni kulturális elit, a kulturális intézmények nyomon kövessék a feltörekvő fiatalok munkáját, támogatva őket abban, hogy a debreceni kulturális életet színesítsék, illetve a város művészeti életébe bekapcsolódhassanak.

Egy város élhetősége nagyban függ a lokális térben kialakult kulturális élettől, annak minőségétől. Bízom benne, és kívánom nektek, hogy sokszor legyen még alkalmatok hazajönni, egyéni vagy csoportos kiállításokon részt venni Debrecenben, színesítsétek és frissítsétek a város kulturális életét, találjatok befogadó közegre.
Sok szeretettel gratulálok minden kiállító művésznek! A kiállítást megnyitom.